A kérdező szavazást indított: Abban hiszek, hogy gömbölyű (deltoid) 64 szavazat 1/34 anonim válasza: 81% [link] Én abban hiszek, hogy deltoid alakú. 2020. szept. 16. 19:11 Hasznos számodra ez a válasz? 2/34 anonim válasza: 78% Hülyeség mert kocka 2020. 19:32 Hasznos számodra ez a válasz? 3/34 anonim válasza: 94% Egyik se, mivel a fold geoid alaku. 🌞🌍🪐 2020. 20:16 Hasznos számodra ez a válasz? 4/34 anonim válasza: 76% Lapos, mert ha gömbölyű lenne akkor nem tudnék rajta részegen megállni a lábamon. De most így belegondolva részegen alig tudok megállni a lábamon, akkor lehet, hogy mégis gömbölyű?? 2020. 20:24 Hasznos számodra ez a válasz? 5/34 napter válasza: 2020. 20:25 Hasznos számodra ez a válasz? 6/34 anonim válasza: 2020. 20:45 Hasznos számodra ez a válasz? 7/34 anonim válasza: 2020. 20:45 Hasznos számodra ez a válasz? 8/34 anonim válasza: 54% Gömbölyű. Ha lapos lenne, én lennék az első, aki leesik a szélén, és mivel nem estem még le, így gömbölyű. 20:57 Hasznos számodra ez a válasz?
Nézd meg a lejárt, de elérhető terméket is. Ha találsz kedvedre valót, írj az eladónak, és kérd meg, hogy töltse fel újra. A Vaterán 2 lejárt aukció van, ami érdekelhet, a TeszVeszen pedig 2. Mi a véleményed a keresésed találatairól? Mit gondolsz, mi az, amitől jobb lehetne? Kapcsolódó top 10 keresés és márka Top10 keresés 1. Gyermek jelmez 2. Felnőtt jelmez 3. Lego 4. Légpuska 5. Festmény 6. Matchbox 7. Herendi 8. Réz 9. Hibás 10. Kard Személyes ajánlataink Keresés mentése Megnevezés: E-mail értesítőt is kérek: Mikor küldjön e-mailt? Újraindított aukciók is: Értesítés vége: A Föld gömbölyű (2 db)
500 éve, 1520. november 28-án első európaiként pillantotta meg a Csendes-óceánt Ferdinand Magellán portugál hajós, miután megtalálta Dél-Amerika alsó csücskén az azóta róla elnevezett szorost, és áthajózott rajta. Valójában Vasco Núñez de Balboa 1513-ban Panama keskeny földszorosáról már megpillantotta az akkor még Déli-tengernek hívott ismeretlen óceánt. Azokban az években tudták már, hogy Kolumbusz nem Indiában járt. Azt is tudták, hogy vagy északon, vagy délen kell keresniük egy átjárót, hogy áthajózhassanak Amerikán túlra. Na de miért akartak ennyire vehemensen új utakat keresni? És miért éppen ekkor? Nem, nem azért, hogy bebizonyítsák, hogy a Föld gömbölyű. Ezt már akkor is tudták, vagyis inkább erősen gyanították. A fő cél az volt, hogy elérjék "Indiákat", a fűszerek hazáját. A bomlóban lévő feudalizmusban nőtt a jólét, ezzel pedig a fűszerek iránti kereslet. Borsot, szerecsendiót szegfűszeget, mirhát, tömjént, fahéjat bármekkora mennyiségben el lehetett adni Európában. Ahogy gyöngyöt, selymet, drágaköveket is.
Ezt megfigyeléseik is alátámasztották, hiszen a Hold körvonala mindig kör alakú, így tudták, hogy csak gömb lehet. Arisztotelész emellett azt is fontosnak tartotta, hogy a látóhatáron először a hajók árboca, majd vitorlája tűnik fel, végül látjuk meg a hajótestet is (bár, mint a filozófus írta, ezt akár magyarázhatná az is, hogy a föld nem gömbölyű, pusztán egyenetlen, néhol kidudorodó felszínű). Arisztotelész azt is feljegyezte, hogy ha kb. 110 kilométer haladunk észak felé, akkor a Sarkcsillag egy fokkal magasabb szögben látszik. Ez a felismerés már ahhoz is elég (lett volna), hogy meghatározzák a Föld sugarát. Továbbá ő is tudatában volt annak, hogy kelet-nyugati irányban haladva az égitestek delelésének ideje is változik (nagyjából hosszúsági fokonként négy perccel). Így bebizonyosodott, hogy a bolygó észak-déli és nyugat-keleti irányban is hasonló mértékben görbül. A bolygó kerületének első megmérése is az ókorban, az i. e. III. században került sor. Eratoszthenész abból indult ki, hogy amikor a nap Szüénében delelt, akkor Alexandriában 7 fok volt a zenittávolsága.
Nagyon j� a f�ny-�rny�k j�t�k, az avarsz�nyeg sz�ne, �s az is tetszik, hogy a k�ped a F�ldgoly� g�mb�ly�s�g�t form�zza. Gratul�lok, k�l�nleges �s sz�p fot�. #7 �rta: Bring�s 2010. 01 20:14:23 28277 1150 Nekem pont a halszem nem tetszik. Hatalmas �res teret rakott k�z�pre ahol nincs meg a pomp�s f�ny-�rny�k j�t�k, ami a fot� nagy el�nye. A legl�tv�nyosabb r�szek mind margin�lis helyzet�ek. K�l�nben j� �tletnek tartom. Ha k�z�pre is be tudtad volna hozni a f�ny-�rny�kot� Technikailag �s sz�nvil�g�t tekintve szok�sosan rendben van. Tov�bbi sz�p fotonokat! #6 �rta: Mikr�s 2010. 01 20:13:19 4325 456 �gyes, nagyon j�l kivitelezett k�p, de moment�n a halszem optik�� a vezet� szerep. (Meg aki a gombot nyomta... ). �dv.! #5 �rta: erz 2010. 01 19:30:33 4797 276 Ez remek. L�tom a t�jfot�idban is t�rekszel a t�k�letes szerkeszt�sre. Sz�p sz�n� az avarsz�nyeg nagyon. #4 �rta: Amarillis 2010. 01 19:20:39 7692 545 Nagyon hat�sos, geometria:) ami p�rosul a Te pontoss�goddal. �dv. Amarillis #3 �rta: kecsa 2010.
Magyarországon például az IUGG67 ellipszoidból képzett HD72 dátum jobban írja le a felületet, ezért a magyar polgári térképezés többnyire ezt az alapfelületet használja. Kutatásának mérföldkövei [ szerkesztés] A kora ókorban a Föld alakjára vonatkozó első elmélet lapos földet feltételezett, ám ez az egyre hosszabb utazások, egyre fejlettebb közlekedési eszközök révén fokozatosan háttérbe szorult. II. Nékó fáraó (ie. 660-594) sikeresen küldött hajókat Afrika körüli útra. A hajósok az egyenlítőn áthaladva olyan jelenségekkel szembesültek, melyek a föld gömb alakjára utaltak: Eddig ismeretlen csillagok bukkantak fel; a sarkcsillag eltűnt; a nap északon delelt. Püthagorasz (ie. 570-495) és követőinek munkássága során feltételezték először, hogy a Föld gömb alakú. Arisztotelész (i. e. 384 – 322) már bizonyítani is tudta, hogy a föld gömbölyű: Az egyik, hogy a Föld különböző helyeiről az égbolt is különbözőnek látszik – kb. 110 km-t haladva észak felé a sarkcsillag magassága 1 fokkal nő. A másik, hogy az égitestek pozícióinak (keltének, delelésének) időpontja változik a földrajzi hosszúságnak megfelelően: szintén mai fogalmakkal 1 fok hosszúságváltozás 4 perc időeltolódást jelent.
Magyarországon dogmák nem csak a régmúltból maradtak, de napról napra újabbak és újabbak születnek. Ezek végleges ledöntése nem a bíróság, nem a jog kompetenciája, hanem a társadalomé, a politikáé. Csak azért, hogy világos legyen: a föld akkor is gömbölyű, ha azt esetleg a Kúria jövőre már nem meri jogerősen kimondani, és a gravitáció miatt akkor is a föld közepe fel esnek a dolgok a föld nevű bolygón, ha Széles Gábor esetleg újra bejelenteni méltóztatik, hogy képes korlátozott területen kikapcsolni a nehézkedést, majd törvény is születik arról, hogy Magyarország a Soros-terv mellett elutasítja Einstein relativitás elméletét is. ( Ami ráadásul létezik – A Szerk). A magyar demokratikus ellenzék még egy ideig felhőtlen örülhet annak, hogy léteznek grémiumok, amelyek nem Rogán Göbbels Antal virtuális világa, hanem a valóság talaján állnak. Az alapkérdés azonban: mit tesznek, mit tehetnek egy társadalom politikai és civil szerveződései, ha jogerősen mondják ki róluk, hogy nem léteznek, bár tömegük van és a fény visszaverődik róluk?
íme a biblia vers: Ézsaiás 40:22:"Van Valaki, aki a föld kereksége felett lakik, " Azt írja hogy a föld kereksége felett nem pedig azt hogy a lapos föld felett. 09:47 Hasznos számodra ez a válasz? 4/35 anonim válasza: 21% Ézsaiás már azt írta (a Wikipedia szerint az ie. 8. században élt:D), hogy: "Van Valaki, aki a föld kereksége felett lakik... " (Ézsaiás 40, 22 [NW]). Gondolom ő se magától találta ki, szóval lehet, hogy még előbb tudták. 09:48 Hasznos számodra ez a válasz? 5/35 anonim válasza: 39% Jaj, ne már... :) A vallásod intézményei nem is oly rég máglyára vetettek volna isenkáromlóként, ha a gömbölyű földet próbálod ebbe belemagyarázni!... mikor az kör alakú és lapos volt akkoriban! :) Az alekszandriai nagykönyvtár sem járt sajnos másként, pedig az pontosabb választ adott volna a kérdezőnek! ui. nem vagyok ateista, de birka sem. ;) 2010. 10:37 Hasznos számodra ez a válasz? 6/35 A kérdező kommentje: Köszönöm szépen a válaszaitokat! 7/35 Titus Pullo válasza: 51% A sötét középkor (ami nem azért volt sötét, mert hülyék voltak az emberek, hanem mert keveset tudunk róla) műveltebb rétege bizonyára tisztában volt vele, csakúgy a "későbbi" középkorban is.
Isaac Newton tisztán gravitációs törvényeken alapulva jutott arra a következtetésre, hogy a Föld nem gömbölyű, hanem a sarkoknál lapult. A Francia Akadémia két expedíciót szervezett egymástól távol eső területeken végzendő fokmérések céljából. Az egyiket Lappföldre szervezték, ahol Maupertius irányította a méréseket (1736-1737). A másik expedíciót Peruba szervezték és hajtották végre 1735 és 1744 között Bouguer vezetésével. Az expedíciók mérései alapján végzett számítások igazolták, hogy a Föld a sarkoknál lapult. Később ezt az elméleti földalakot Johann Benedict Listing javaslatára (1873) geoidnak nevezték el. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Gyenes Róbert: A Föld elméleti alakja (2010) Csaba György Gábor: Évezredek óta tudjuk, hogy nem lapos – a Föld gömb alakjának ókori bizonyítékaiból, 2017 Fordítás [ szerkesztés] Ez a szócikk részben vagy egészben a Figure of the Earth című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.