Virágzik a medvehagyma, élvezd a szezonját, amíg lehet, még a házi kenyeret is feldobhatod vele. A tavasz egyik első hírnöke a fokhagyma zamatára emlékeztető zöld, melyet sokrétűen lehet felhasználni. Ínycsiklandó krémleves, pesto, pogácsa, tojássaláta és házi kenyér is készülhet belőle, amit kezdő konyhatündérek is egyszerűen el tudnak készíteni. Az aromás zöld feldarabolva kerül a tésztába, majd dagasztás után kenyérformában nyeri el tökéletes alakját. A vekni tetejét érdemes cifrázni, szórd meg szezámmaggal, úgy sokkal gusztusosabb és finomabb lesz. Így lesz ropogós a héja Az igazán jó kenyér héja ropogós, ennek érdekében vízzel spricceld le kívülről kétszer. Az első spriccelés sütés előtt történjen, majd amikor elkészült, és még forró, jöhet a második vizezés. Ezután már csak türelemre lesz szükséged, várd meg, míg kihűl a vekni, és szeletelj! Medvehagymás házi kenyér Hozzávalók 1 darabhoz: 1 dl tej (langyos) 1 teáskanál cukor 10 g porélesztő 50 dkg finomliszt 1 teáskanál só 1 csokor medvehagyma 1 evőkanál olaj 2 evőkanál tejföl 1.
Naponta egy evőkanálnyit kell fogyasztani. Az Egyesült Államokban betiltották, de szerencsére a mák központi helyet foglal el a magyar étrendben, bár gyógyító tulajdonságairól keveset tudunk. Tekintsd egy olyan gyógyszernek, amelyet egy életen át érdemes szedni! Gazdag csontokban, magnéziumban, (OMEGA4) növényi zsírsavakban, aminosavakban, enzimekben: plusz foszforban, kalciumban, káliumban és vasban. Lelassítja az öregedési folyamatot, lelassítja a csontlebontást és elkezdi újjáépíteni a ritka csontszövetet. Csökkentheti a magas vérnyomást. A telítetlen zsírsavak összetétele miatt megelőzhető a trombózis és az embólia. Normalizálja a vér koleszterinszintjét, miközben erősíti a szervezet védekező mechanizmusait. Végül, de nem utolsósorban, szinte teljesen megszünteti a lábgörcsöket (frontális elváltozások esetén). Ezen kívül javítja a szellemi teljesítőképességet és jótékony hatással van a sebgyógyulásra. Egy másik érv is alátámasztja: az agy által meghirdetett étrend-kiegészítő árának egyötödébe kerül, pedig a hatékonysága meghaladja azt.
A tanulmány szerint ez főként azért van így, mert a tej- és tojástermelés is nagy hatással van a környezetre, és a vegetáriánussá váláshoz jellemzően mindkettő fogyasztásának növelése szükséges. Szakértők szerint a fenntarthatóság szempontjából és a hosszú, egészséges élet szempontjából legjobb étrend egy és ugyanaz – ez nagyrészt, de nem kizárólag növényi alapú étkezést jelent. A húsfogyasztásunk csökkentése mellett a szénhidrátokról van még értelme beszélni, ha a környezettudatos étrendre gondolunk. A szénhidrátokkal alapvetően nincs probléma, csak azokkal, amelyek a nyugati étrend alapjait képezik. Ezek a feldolgozott, egyszerű szénhidrátok se nem egészségesek, se nem tesznek jót a bolygónak: nagy részben miattuk több élelmiszert termelünk és fogyasztunk, mint valaha, de nagyon kevés tápanyagdús ételt eszünk, és kimerítjük természeti erőforrásainkat az étrendünk miatt. A lényeg tehát az, hogy a bolygóbarát étrend érdekében nem kell kiiktatnunk teljesen a húst – csak vegyünk vissza belőle, figyeljünk a feldolgozott élelmiszerek arányaira, és kezdjünk növényi alapú étrenden gondolkodni.