2018. 06. 11. Szerző: Szabó Emese Lektor: dr. Kádár János infektológus, belgyógyász és immunológus főorvos Mi az MTCD? A kötőszöveti betegségek között széles az átmenet, attól függően határozzák meg őket, hogy melyik szerv érintett leginkább. Az MTCD (kevert kötőszöveti betegség) nem nagyon különbözik a többi kötőszövetet érintő autoimmun megbetegedéstől, talán csak abban, hogy ez a betegség nem csak a támasztószöveteket, tehát a kötőszöveteket érinti, hanem az izmokat, ízületeket és belső szerveket, sejtek közötti szöveteket is. Tehát a tüdőben a tüdőállományt, a vesében a vesesejteket, a májban a májsejtek közötti kötőszöveti részt, a nyelőcső hasznos izomzata közötti részt, a kiserek támasztóstruktúráját. Egyszóval a szervezet vázát alkotó valamennyi kötőszövet érintett. Az MTCD előfordulása Mint minden immunbetegség, az MTCD is főleg nőknél alakul ki: az érintettek háromnegyede közülük kerül ki. A betegség leginkább 20 éves kor körül kezdődik. A kórkép nagyon ritka, 100 ezer emberből évente 4 lehet új érintett.
A rejtélyes nevekkel bíró, rettegettnek tűnő és sokak által nem ismert autoimmun betegségekről most kisszótár formájában adunk közre ismertetőt, ahol összegyűjtöttük a gyakoribb kórképeket és azok főbb jellemzőit. Íme! A szisztémás, tehát egész szervezetet érintő, és az egyes szervrendszerekre, szervekre korlátozódó autoimmun betegségek néhány jellemző sajátságát mutatjuk be a cikkben. A címszavakat abc-rendben közöljük. 1-es típusú diabétesz A kevesebb inzulintermelés, – tehát a normálistól eltérő vércukorszint és annak minden következménye – hátterében immunrendszeri probléma (is) áll. Pontosabban az immunrendszer elroncsolja a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeit. Genetikai ok is társulhat. A lényeg: az inzulintermelő béta-sejtek mintegy 90%-a elpusztul, ez csak állandó, folyamatos inzulinpótlással kezelhető. Addison-kór A mellékvesekéreg elégtelen működése, nem termelődik elegendő mennyiségű kortikoszteroid. Bármely életkorban kialakulhat, férfiban, nőben egyforma arányban. Az esetek 70%-ában tételezik fel autoimmun háttér, sejtkárosodás meglétét.
Mivel igen sok embert érint, érdemes olyan tévhitekre felhívni az emberek figyelmét, melyek a leginkább a köztudatban keringenek, valamint az olyanokra, melyek árthatnak a betegség terápiájának. Békési Gábor PhD, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája a leggyakoribbakat osztotta meg.
Ezek közt van olyan, amely érinthet csak egy szervet, de olyan is, mely egy időben több szervet. A tünetei ennek megfelelően elég szerteágazóak lehetnek. Általános, a szervezet egészét érintő tünetek: láz, fejfájás, levertség, fáradtságérzet, étvágytalanság, fogyás, hasfájás, éjszakai izzadás, bőrkiütések, zsibbadás, veseproblémák. A helyileg jelentkező tünetek az érintett erek elhelyezkedésétől függenek. Előfordulhat többek közt orrvérzés, véres köpet, látásromlás, véres széklet, bevérzések a bőrön, ízületi- és izomfájdalom. Még nem ismerik pontosan a kiváltó okokat A betegség kialakulásának pontos okai nem ismertek, helyesebben többféle ok is feltételezhető. Megjelenésében szerepet játszhat az öröklődés, de autoimmun folyamatok is állhatnak a háttérben. Az autoimmun betegségek azért alakulnak ki, mert az immunrendszer a szervezet saját sejtjeit idegenként ismeri fel, és ellenanyagot termel ellene. A vasculitis gyakran okoz bőrpírt. Fotó: DouglasOlivares / Getty Images Hungary Olyan is előfordul, hogy a szervezet felismerése helyes, az ellenanyagtermelés helyénvaló, csak a szervezet ezektől az ellenanyagokkal beborított bombáktól nehezen tud megszabadulni, és az ártatlan kiserekben akadnak el, szűrődnek ki ezek a gyulladáskeltő komplexek.