Találkozásunk után végül ő harcolta ki, hogy visszajöhessek a városba dolgozni. Névjegy Kollár Lajos 1948-ban Pécsett született, a gimnázium elvégzése után az Pécsi Orvostudományi Egyetemre jelentkezik. Az universitas 1974-es elvégzése után a szekszárdi megyei kórházban dolgozik, majd 1976-ban Pécsre kerül, a II. számú Sebészeti Klinikára. Négy évvel később már a I. számú Sebészeti Klinikán praktizál, itt előbb adjunktus, majd az érsebészeti osztály vezetője lesz. Még nincs ötven esztendős, amikor megszerzi az egyetemi tanári címet 1995-ben, ekkor lesz a Baranya Megyei Kórház-PTE ÁOK Sebészeti Tanszékének vezetője, és a megyei kórház Általános- és Érsebészeti Osztályának igazgatója. 2007-től a Klinikai Központ főigazgatója. Számos szakmai publikációt jegyez, a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság elnöke, tagja a Magyar Sebész Társaságnak is. - Reggel hatkor már rendel. - Két és fél éve adminisztratív munkakörben dolgozom, a PTE klinikáinak vagyok a főigazgatója. Ez szinte a teljes időmet lefoglalja, hetente két nap - reggel hattól nyolcig - van időm a rendelésre, a betegeimmel találkozni, az ügyeimet intézni.
Úgy láttam, hogy a minisztériumban egy rendkívül professzionális csapat dolgozik, és elmondhatom, hogy a különböző sajtóhírek ellenére Magyarországon ténylegesen időben kezdődött meg a járványügyi védekezés. A különböző korlátozások bevezetésével jelentősen csökkenthető volt a járvány terjedési üteme, így nem állt elő az a helyzet, mint néhány európai országban, ahol az ellátórendszer kapacitásai már gyakorlatilag nem bírták el a rájuk nehezedő terhelést. Itthon ezzel szemben az átcsoportosításokkal és a szükséges eszközök beszerzésével megfelelően felkészülhettünk a fertőzött betegek kezelésére. A feladati ellátása során milyen szakértők segítik egészségügyi, virológiai és logisztikai tanácsaikkal a munkáját? A kormány kijelölte a különböző területekért felelős akciócsoportokat: itt koncentrálódnak a különböző hatóságok képviselői, akik összehangolt munkában dolgozva szervezik meg az ország járványügyi védekezését. A magam részéről elsődlegesen az érintett egészségügyi intézmények vezetőivel tartom folyamatosan a kapcsolatot, itt is kiemelve a Dél-pesti Centrumkórházat és az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet képviselőit.
Több generáció érsebészeit tanítottam, örömömre szolgált az, hogy több érsebészeti tankkönyvbe, atlaszba írhattam fejezeteket, amelyből a jövő érsebészei tanulják ezt a szép szakmát. - Mivel foglalkozik azóta, amióta már nem igazgató? - A hobbimról már beszéltem, a Magyar Vitorlás Szövetség elnöke vagyok. Sok időmet vette el a szövetség gazdasági stabilizációja, a minőségi versenyrendszer átalakítása. Azért, hogy a szakmánál is maradjak, szakvizsgáztam sportorvostanból, jelenleg én vagyok a megyei szakfőorvos. A sportot mindig is szerettem, így most az elméleti részével is foglalkozhatok, miután az Egészségtudományi Karon alakult egy profi, sporttudományokkal foglalkozó munkacsoport. Kellő tapasztalatgyűjtés után a jövőben szeretnék több publikációt is megjelentetni. - Hogyan látja, van alapjuk azoknak a kritikáknak, amelyek most érik az egészségügyet? - A kritikák jogosak. Tavaly novemberben a Professzorok Batthyány Köre felkért egy átfogó anyag elkészítésére, a teljes rendszer átalakításra szorul.
A 70-es évek eleje óta versenyzem. Számos dobogós helyezést értem el 25-ös túrajolle illetve 40-es cirkáló osztályban. A TVSK alapító tagja voltam. Saját egyesületemet Tabu Sailing Team S. E. néven alapítottam 1990-ben. Belekóstoltam a tengeri vitorlázásba is. Több ezer mérföldet hajóztam az Adrián, a Jón, az Égei és a Földközi tengeren. Vitorláztam a Karib tengeren, Francia Polinéziában és az Indiai Óceánon is. Megalakulása óta osztálykapitánya vagyok a 40-es cirkáló osztálynak. Tagja vagyok a nagyhajós bizottságnak. 2013-ban több egyesület jelölt a Magyar Vitorlás Szövetség elnökének. Dr. Kollár Lajos egyetemi tanár vitorlázó barátaimnak Totya Dr. Kollár Lajos elnökjelölt programja Fotó: Hajó Magazin
Megjegyzem, a sebészeti tanszéken kiváló munkatársaim vannak. Megvan az utódom is, aki követ majd, hiszen várhatóan jövő januárban - abban az esetben, ha a Baranya Megyei Kórházzal való integráció után teljesen a PTE alá kerül a sebészeti tanszék - lemondok a tanszékvezetői posztról. - Hogyan tekint a pécsi klinikák jövőjére, hiszen a PTE gazdasági helyzete továbbra sem rózsás? - Egy újabb, negatív változást kell elviselnünk, hiszen ismét módosítottak az OEP-finanszírozáson. Az már tudható ugyanakkor, hogy hamarosan politikai váltás lesz, ez pedig gyökeres változásokat eredményez majd. Úgy vélem, egy átgondoltabb rendszerben a kevés pénzt is jobban fel lehetne használni. A 90-es évektől fogva, a teljesítményalapú finanszírozási rendszer bevezetésével egyre kevesebb lett pénz, ezt viszont nem követte ésszerű szerkezetátalakítás, nem alkalmazkodott a rendszer. A környező posztszocialista országokhoz képest hazánk fele annyit - a GDP 4, 5 százalékát - fordít az egészségügyre. Molnár Lajos, volt egészségügyi miniszter 2006-ban megkezdett reformjának alapgondolata nem feltétlenül volt helytelen, hiszen valóban változtatni kell, de az egykori tárcavezető intézkedései elhamarkodottak, előkészítetlenek voltak és jobban jártunk volna, ha hozzá sem nyúl a rendszerhez.
- Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a megyei kórház működését is belülről ismerem, lévén közös az érsebészeti tanszék. Ezért másképp látom a dolgot: az elmúlt évek létszámleépítései után mind a klinikák, mind a megyei kórház elérkezett a határra. Kétségtelen, hogy az integráció után racionalizálni lehet a működést, de komolyabb intézkedésekre nem lesz mód addig, amíg az egyetem a telephely-összevonást nem hajtja végre. Ez 2012-ben fejeződik majd be, így az átalakulás három éve alatt sokan elérik majd a nyugdíjkorhatárt, tehát jelentősen kevesebb lesz az elbocsátottak száma. Ugyanakkor még az integráció előtt szeretnék az egyetem berkein belül is átalakításokat végezni, például a három belklinikát összevonni, illetve a szív- és érrendszeri megbetegedések gyógyítására egy központosított intézményt létrehozni. - Az elmúlt években a traumatológus professzortól, Nyárády Józseftől, s a szívsebész dr. Papp Lajostól is megvált a PTE. Hogyan látja most a velük történteket? - Nem lehet ma már "ösztönből" vezetni egy milliárdokból gazdálkodó klinikát.