Lappangási ideje 7-49 nap, leggyakrabban kamaszkorúak, fiatal felnőttek körében alakul ki. Tünete a magas láz, a nyaki nyirokcsomók duzzanata, mandula gyulladás, kiütések, és apró bevérzések a torokban, a nyálkahártya ödémája. Kimutatása laboratóriumi teszttel lehetséges. Herpes simplex vírus az oka a legtöbb szájüregi fekélynek. Kanyaró (morbilli), a kanyaróvírus által okozott megbetegedés, melyben a vírus a beteg ember váladékaival ürül, és cseppfertőzésként terjed. A fertőződés után 9-11 nap múlva hirtelen fellépő nátha, láz, köhögés és kötőhártya gyulladás jelentkezik, valamint a szájüregi nyálkahártyán úgynevezett Koplik-foltok jelennek meg. Később kiütések alakulnak ki a bőrön, egyúttal a láz csökken. A betegség súlyos lefolyással járhat. A betegség megelőzésére Magyarországon kötelező a védőoltás. 1. 2 Bakteriális okok Számos különböző baktérium okozhat torokgyulladást. A leggyakoribbak, a gennykeltők közül a Streptococcusok, de mások is, mint diphtheria, Corynebacterium, Neisseria gonorrhoeae, Chlamydophila pneumoniae, és Mycoplasma pneumoniae.
Szerző: WEBBeteg - Dr. Kónya Judit, családorvos Az elmúlt évtizedekben világszerte növekedett a nyelőcsőrák előfordulási gyakorisága, hazánkban sajnálatos módon az utóbbi 40 év során közel 4, 5-szeresére (! ) növekedett a nyelőcsőrák miatti halálozás. A nyelőcsőrák kialakulása kapcsán ki kell emelni a túlzott alkoholfogyasztást és a dohányzást, különösképpen az alkohol és a dohányzás együttes hatását. Ezenkívül a nyelőcsődaganatok kialakulásában szerepet játszanak még az étkezési szokások, különböző hiányállapotok, a túlságosan forró ételek és italok, erős fűszerek fogyasztása, a nyelőcső különböző megbetegedései (pl. a hosszú ideje fennálló refluxbetegség), a rossz fogak és szájhigiéné, valamint különböző genetikai tényezők. A nyelőcsőrák a nyelőcső nyálkahártyájából kiinduló rosszindulatú daganatos (tumoros) megbetegedés, mely az összes rákos megbetegedés két, az emésztőrendszer rosszindulatú daganatainak négy százalékát teszi ki. Magyarországon 400-500 új megbetegedést ismernek fel évente.
Bizonyos kemoterápiás gyógyszerek érzékenyebbé teszik a rákos sejteket a sugárterápiára, de a kemoterápia és a sugárterápia kombinálása növeli mindkét kezelés kellemetlen mellékhatásait. Célzott gyógyszeres terápia A célzott gyógyszerek úgy hatnak, hogy kihasználják a rákos sejtek specifikus hibáit, ezáltal meggátolva a sejtek növekedését. Önmagukban vagy kemoterápiával, sugárterápiával kombinálva alkalmazhatók. Immunterápia Az immunterápiás kezeléseket általában a "hagyományos" kezelésekre reagáló torokrákok esetén alkalmazzák. Rehabilitáció a kezelés után A torokrák kezelése gyakran komplikációkat okoz, amelyekhez különböző szakemberekkel (például dietetikus, logopédus) való együttműködésre lehet szükség, hogy visszanyerje a nyelés (szilárd ételek fogyasztása) és a beszéd képességét. Palliatív ellátás A palliatív ellátás olyan speciális orvosi ellátás, amely a fájdalom és egy súlyos betegség egyéb tüneteinek enyhítésére összpontosít, de az "agresszív" kezelések (például műtét, kemoterápia vagy sugárterápia) során is alkalmazható a jobb életminőség érdekében.
Mindenesetre, ha a felsorolt t�netek valamelyike t�bb mint k�t h�tig tart, c�lszer� orvoshoz fordulni, hogy meg�llap�tsa, mi �ll a t�netek h�tter�ben. Tisztelt Olvas�nk! Felh�vjuk a figyelm�t, hogy anyagaink t�j�koztat� �s ismeretterjeszt� jelleg�ek, �gy nem adhatnak v�laszt minden olyan k�rd�sre, amely egy adott betegs�ggel vagy m�s t�m�val kapcsolatban felmer�lhet, �s f�k�pp nem p�tolhatj�k az orvosokkal, gy�gyszer�szekkel vagy m�s eg�szs�g�gyi szakemberekkel val� szem�lyes tal�lkoz�st, besz�lget�st �s gondos kivizsg�l�st.
Legjelentősebb szerve a tonsilla pharyngea, azaz a garatmandula. Belülről a szájnyálkahártya béleli. gyakran kísérheti a köhögés, égő-, viszkető érzés a torokban, láz és duzzadt nyirokcsomók. Milyen tényezők váltják ki, és milyen tüneteket okoz? A heveny torokgyulladás kialakulásáért a számos baktérium- és vírusfajta közül leggyakrabban vírusos fertőzés (40-80%), a fennmaradó esetekben bakteriális fertőzések, gombás fertőzések, vagy irritáló-, szennyező-, vagy vegyi anyagok felelősek. Kezelése elsősorban tüneti, míg a bakteriális vagy gomba okozta fertőzések esetében antibiotikumokat, gombaellenese szereket adunk. Az akut pharyngitis lehet hurutos, gennyes vagy kifekélyesedő, attól függően, hogy milyen a kórokozó virulenciája, és az érintett egyén immunrendszerének kapacitása. A krónikus pharyngitis a leggyakoribb betegség a fül-orr-gégészeti megbetegedések között, megjelenése lehet hurutos, vagy a nyálkahártya megvastagodásával, vagy sorvadásával járó formája. Ha a gyulladás a mandulát is érinti, ez az ún.