A végén teljesen ledöbbentem. Végig abban a hitben voltam, hogy spoiler, arra abszolút nem számítottam, hogy majd jól spoiler. Az volt a kedvenc részem. :D Meg ez a Jancsi gyerek olyan bűn ronda volt, hogy végig azon kattogtam, vajon mit lát benne ez a szerencsétlen lány. >< Néha még poénok is voltak benne, szóval meglepődtem – nem is kicsit. Újranézni nem fogom, de összességében jó élményként maradt meg. ^^ H_Kincsoo 2019. május 31., 13:21 Mikor mondta az irodalom tanár, hogy megnézzük, azt hittem végig fogom unni az egészet, de meglepően tetszett. Nem sok olyan film van, amit az osztály síri csendben végignéz, de ez olyan volt. A történet érdekes, bár a színészi játék egy kissé elcsépelt, de egyszer nézős filmnek nem rossz. Alapjáraton szeretem a régebbi filmeket, de ez valahogy idegesítő volt, ha a történettől eltekintünk. Szegény tanár úrnak szaladgálnia kellett minden percben, hol a zenét halkította le, majd a párbeszédeknél hangosította fel. Ezután lehet, hogy majd egyszer neki veselkedek a könyvnek is később.
Új!! : Édes Anna (film, 1958) és Szécsényi Ferenc (operatőr) · Többet látni » Szécsényi Ferencné Szécsényi Ferencné (születési nevén Klár Mária) (Budapest, 1928. április 6. –, 2009. december 21. ) Balázs Béla-díjas magyar vágó, Szécsényi Ferenc Kossuth-díjas operatőr felesége. Új!! : Édes Anna (film, 1958) és Szécsényi Ferencné · Többet látni » Törőcsik Mari Törőcsik Mari (Pély, 1935. november 23. –) a Nemzet Színésze és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas magyar színművésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Új!! : Édes Anna (film, 1958) és Törőcsik Mari · Többet látni » Vándor József (színművész) Vándor József (Budapest, 1921. július 30. április 1. ), születési neve: Weinberger József, beceneve: Vándor Pufi, magyar színész. Új!! : Édes Anna (film, 1958) és Vándor József (színművész) · Többet látni » Zách János Zách János (Budapest, 1909. február 11. – Budapest, 1979. október 24. ) magyar színész, színházi rendező, a kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatója.
Az 56-os forradalmat követően visszarendeződő aczéli kultúrpolitikának szüksége volt filmesekre. A kiegyezés, a korábbi korszak nagy alakjaival való "szerződéskötés" politikáját hirdette meg. Átmenetileg dobozba zárták ugyan a Bolond áprilist, Fábri 1957-ben forgatott könnyed vígjátékát, amelynek főszereplője a börtönben ülő Mensáros László volt, de Fábri Bacsó Péter ösztönzésére "aktualizálhatta" Kosztolányi Dezső regényét. Ez a klasszikus formavilágú, expresszíven fényképezett film is kiszolgáltatottság drámája mint a Hannibál tanár úr. A kommün után játszódó regény lélektani világának mélységei, iróniája nem kerül át a filmbe, annál inkább az ötvenes évek tapasztalata: Fábrinál a drámaiság, s a társadalmi háttér brutalitása válik hangsúlyossá. A kizsigerelt, nőiségében és méltóságában megalázott cselédlány álomvilága erős ellenpontokat alkot a valóság rémképszerű történéseivel. A siker nem a naivitást, félelmet sugárzó, tökéletes Törőcsik Marin múlott. Már a korabeli kritika is észrevette, hogy "a film egyszerűen nem hagyja élni Édes Anna ellenfeleit… Édes Anna igazságszolgáltatása nem azért kelt kételyeket, mert elköveti, hanem mert elkésik vele.