Baróti Szabó Dávid, Kazinczy Ferenc és Batsányi 1787 -ben megalapította az első magyar irodalmi társaságot ( Kassai Magyar Társaság). Országszerte sokan csatlakoztak hozzájuk. Elindították a Magyar Museum (1788–1792) című irodalmi folyóiratot – az első ilyet Magyarországon. Azonban a szerkesztők, különösen a radikális Batsányi és az óvatosabb Kazinczy között rögtön meg is indult a politikai vita: Kazinczynak nem tetszett, hogy az ő írását (a lap beköszöntőjét) Batsányi átszerkesztette és élesebb hangvételűvé tette. A második számtól kezdve külön dolgoztak, azt már Batsányi készítette el. Kazinczy ezután kivált a társaságból, és megalapította saját lapját, az Orpheus t. (Kazinczy és Batsányi viszonya már korábban is feszült volt. ) A francia forradalom eszméinek nagy híve lett, és annak első intézkedéseit üdvözölte. 1792 -ben a Magyar Museumban megjelent A franciaországi változásokra című verséért feljelentették. Nem ítélték el, de ettől kezdve szemmel tartották. Nézetei miatt 1793 -ban elbocsátották állásából.
A békekötés után kivonuló franciákat követve még ebben az évben Párizsba költözött. Napóleon évi 2000 frankos anyagi támogatást nyújtott neki. A császár bukása után Batsányi jelentkezett a Párizsba bevonuló osztrákoknál, akik 1815 -ben a spielbergi börtönbe vetették, majd 1816 -ban a feleségével együtt internálták: szigorú rendőri felügyelet mellett élt a felső-ausztriai Linzben. A kulturális életbe már nem tudott bekapcsolódni, így az ortológus–neológus vita idején is az ortológusokat támogatta – valószínűleg információ hiányában, de magyarázzák Kazinczy ellenérzésével is. Hitvesének elvesztése (1839. július 24. ) után egyre nehezedőbb magányban élt 1845. május 12-én bekövetkezett haláláig. 1843-ban, 80 éves korában a Magyar Tudományos Akadémia felvette levelező tagjai közé. Könyvtárát a Nemzeti Múzeumra hagyta. Magyarországon csak két év múlva tudták meg, hogy már nem él. Képek a Batsányi János kilátóról Térkép Karte
Hidegkút Veszprém megyében, Veszprémtől 15 km-re délnyugatra, a Balaton-felvidék keleti részén, Balatonfüred felett fekszik egy szép völgyben. Zsákfalu, a Veszprémet Tapolcával összekötő útról érhető el északnyugat felől. A település közelében emelkedik a 431 méter magas Recsek-hegy, melynek tetején az 1963-ban épült a Noszlopy Gáspár-kilátó, amely a lombok fölé magasodik, és ennek köszönhetően szinte az egész keleti medencét látja az, aki megmássza a lépcsőket. Ha elindulunk, hogy meghódítsuk a Recsek-hegy csúcsát érdemes pár percet Hidegkúton is eltölteni. A Faluháztól indulva, megtekinthetjük a katolikus templomot. A Fő úton sétálva kőkeresztek kísérik utunkat, és a régi sváb házakban is gyönyörködhetünk. Majd a Fő utcáról letérve a Kőfaragó üzem irányába indulunk, ahonnan már emelkedik az út a hegy felé. A kilátó a nevét Noszlopy Gáspár honvédőrnagy után kapta, akit Kossuth Lajos a "XIX. század legbátrabb emberének" nevezett, miután Hidegkút környéken szervezett szabadcsapatot a szabadságharc bukását követően.
A kilátót körülölelő cseres-tölgyes erdőt a meredekebb déli oldalon az ősszel színpompás cserszömörcés cseres-molyhostölgyesek váltják. Az építmény hivatalos nevét a veszprémi születésű Endrődi Sándorról, a 19. századi költőről, műfordítóról kapta. A szerző tippje: Érdemes körtúrát tenni (4, 4 km), és ha Csopakról indulunk, a kilátótól Paloznak felé visszaindulni a K jelzésen (vagy fordítva). A két település közt vezető Olaszrizling tanösvényen a helyi borokról is tanulhatunk, miközben szőlők, Balaton-felvidéki kúriák és nem mellesleg csodás panorámák övezik az utat. A Csákány-hegyre Csopakról felfelé menet középtájt egy fiatal, megjelölt virágos kőrisnél balra induló ösvényen kis panorámás tisztásra érünk, amelyet dél felé megkerülve jutunk a Csákány-hegyi- vagy Strenner-barlanghoz. A hadifogságából 1922-ben hazatérő Strenner Jánost nővére teljesen kiforgatta a vagyonából, amiért ő bosszúból megölte, és a faluban több házat és pincét is felgyújtott. A helyi hagyomány szerint menekülése közben ebben a kis barlangban rejtőzködött, amíg egy hajnalban a felszálló füst el nem árulta.
A tó körül egy 400 méteres 4 állomásból álló tanösvény végigjárásával megismerhetjük a tavat övező rét és cseres-tölgyes erdő élővilágát, valamint az itt található, egykor működő vöröshomokkő-bánya által föltárt különleges földtani képződményeket. Az egyik legérdekesebb látnivaló a "Kavicskő - ősi folyópart" állomás, ahol rácsodálkozhatunk az őskori vízpart helyén meredező vörös sziklákra. Az ismeretterjesztő tábla szerint itt a késő perm korban a kavicsos, homokos folyóparton háromujjú, elég vicces kinézetű őshüllők éltek. 14 / 30 A Köcsi-tó körül vezető tanösvény egyik leglátványosabb része a felhagyott vöröshomokkő-bánya maradványa Fotó: Somogyvári D. György A Köcsi-tótól már egy viszonylag rövid sétával a sárga kereszten, majd ismét a balatonalmádi házak között a kéken, ripsz-ropsz visszaérkezünk a kiindulópontunkra, a szállásunkhoz. A 8 kilométeres túra fotózással, nézelődéssel két-három óra alatt kényelmesen bejárható, akár az egész családdal is. Érdemes egy délutáni programnak beiktatni, ha a Balaton-felvidéken járunk.
A kilátóról körpanorámában gyönyörködhetünk. Északról a Bakony vonulata látszik, tiszta időben a Somló is feltűnik. Keletre a Tapolcai-medence, tárul elénk, a vulkanikus tanúhegyekkel; Északról-Délre sorban, Hegyesd a Csobánc, Szent György-hegy, Gulácsi hegy, Badacsony, Szigliget, a várral. A látkép előterében feltűnik a Törekpuszta, a kúriával és a Répa Rozi, -Sobri Józska nagy szerelmének-csárdájával. Délen szélesen terül el a Balaton, a Szigligeti-öböllel – ahol kis fantáziával a Balatoni Krokodil is felismerhető – a túlsó parton Fonyóddal, és a Somogyi-dombággal. Nyugaton a Keszthelyi hegység zárja a képet, kiváló rálátással a környező erdő lombkoronájára. kilátó Balaton panoráma kirándulás
Nyitvatartás Egész évben szabadon látogatható. Tömegközlekedéssel Vonattal utazva a Csopak állomáson szálljunk le. Távolsági busszal érkezve a Csopak, községháza megállónál érdemes leszállni. Az állomásról induljunk el felfelé a Kossuth Lajos utcán, majd a Csonkatorony után forduljunk jobbra a Kishegyi utcán. Innen kövessük a K jelzést (2, 45 km, 190 m szint). A buszmegállóból induljunk el a Kishegyi utcán, és kövessük a K jelzést (1, 2 km, 155 m szint). A parkolóból a K jelzést kövessük (1, 2 km, 155 m szint). Ha Paloznakon hagytuk az autót, a K jelzést kövessük a kilátóig (1 km, 66 m). Parkolás Parkolni Csopakon, a Csonkatorony feletti kis parkolóban lehet a kilátóhoz legközelebb. Paloznak felől indulva a Csákányhegyi út és a Rizling út felső találkozásánál lehet autóval a legközelebb jutni. Az erdőhatáron nincs kiépített parkoló, itt maximum 2 kocsi fér el. Koordináták DD 46. 992131, 17. 923599 DMS 46°59'31. 7"N 17°55'25. 0"E UTM 33T 722294 5208438 w3w ///bölcsebb. tö Navigáció Google Térképpel Környékbeli ajánlatok ajánlott túra Nehézség könnyű nyitva Hossz 10, 6 km Időtartam 3:10 óra Szintemelkedés 314 m Szintcsökkenés 227 m A Csopakról Felsőörsre tartó, közepesen hosszú családi túra legfőbb célpontja az őskori festékbánya.
Ekkor újították fel a kilátót, valamint egy tanösvény, egy szabadtéri színpad valamint egy harminchat kilométer hosszú kerékpáros körút is megépült. A kilátó felújítása nem megfelelő módon történt, ami mára azt eredményezte, hogy az épület veszélyesnek lett nyilvánítva, amit mindenki csak saját felelősségére használhat. Mivel az önkormányzatnak nincsen pénze a fenntartásra, a kilátó lebontása is szóba került. Időközben úgy tűnik, lesz segítség, és a kilátót talán mégsem kell lebontani, és megmenekülhet. Van ugyanis bérlő, aki felújítaná és karbantartaná a területet, valamint a kilátó gondozására létrehoznak egy egyesületet is, ami a tagok társadalmi munkája mellett pályázati támogatások elnyerésével is segíthetné az ügyet.
Az alsóörsi Kilátóért Egyesület munkája eredményeképp 2001-ben felújították, amikor is a 6, 5 méter magas kilátóhoz hozzáépítettek egy ötméteres fa magaslatot, hogy a kilátást a fák koronája a lehető legkevésbé takarja el. 8 / 30 A kék jelzés egyenesen a kilátónál bukkan ki Fotó: Somogyvári D. György Őrzésére és a rongálások megelőzése végett egy gondnoki házat is felhúztak mellette. A felújítás után új nevet kapott, ekkortól hívják Csere-hegyi kilátónak. Az építmény körül padok, tűzrakó helyek találhatók, és egy kis pavilon is várja a megfáradt túrázókat, ahol pecsételhetünk is, mert itt van a Balaton-felvidéki Kéktúra Csere-hegyi bélyegzőhelye. Felmászva a torony tetejébe valóban pazar kilátás fogad. 360 fokos körpanoráma: látni lehet a Balatont, a környező hegyeket, de Alsóörs, Balatonalmádi, Felsőörs házaira is tapaszthatjuk a tekintetünket. 9 / 30 Fotó: Somogyvári D. György 10 / 30 Csere-hegyi kilátás Felsőörsre; az apró házak látványa olyan, mintha egy óriási terepasztal terülne el a lábunk alatt Fotó: Joó Annamária "Miniatűr Fertő tó", ahol egykor dinók szaladgáltak Miután kigyönyörködtük magunkat a balatoni távlatokban, pár száz métert visszaereszkedünk a kéken, és rácsatlakozunk a sárga keresztre, amely néhány szocreál üdülő és az ifjúsági tábor mellett egyenesen levezet a Balatonalmádi Káptalanfüred városrészéhez tartozó Köcsi-tóhoz.